FCI – Nr. 183 (2007. 04. 18.)
TÖRPE SCHNAUZER
EREDET: Németország
AZ ÉRVÉNYES ÉS EREDETI STANDARD PUBLIKÁLÁSDÁNAK KELTE: 2007. 03. 06.
ALKALMAZÁS: Családi- és kísérő kutya
FCI CSOPORT:
Fajtacsoport 2 – pinscherek és schnauzerek, molosszerek, svájci havasi kutyák és más fajták
Szekció 1.- Pinscherek és schnauzerek
Munka vizsga nélkül
RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS:
A XIX-XX. század fordulója tájékán, a törpe schnauzer Frankfurt/M. környékén még drótszőrű törpe pinscher néven volt ismert. Nem volt könnyű feladat a különböző formájú, méretű és típusú, – valamint sokféle szőrzetű (kemény, puha, vagy selymes) egyedekből egy olyan kistestű kutyafajtát kialakítani, amely a nagyobb termetű testvérhez, a közép schnuzerhez természetben, küllemben és viselkedésben teljesen hasonló.
ÁLTALÁNOS MEGJELENÉS:
Kicsi, erőteljes, inkább zömök mint karcsú, drótszőrű, elegáns, kicsinyített mása a közép schnauzernek, a törpésítés minden jele nélkül.
FONTOS ARÁNYOK:
Kvadratikus felépítésű, melynél a marmagasság szinte azonos a törzs hosszával. A fej teljes hossza, (az orrhegytől a tarkó búbig) megegyezik a hát hosszának a felével, (a martól a faroktőig).
VISELKEDÉS, KARAKTER:
A viselkedése a schnauzerével megegyező, de temperamentuma kifejezetten törpe kutya benyomását kelti. Jellemző tulajdonságai: okosság, rettenthetetlenség, kitartás és éberség. Ezek teszik a törpe schnauzert kellemes családi kutyává, örző és kísérő kutyává, a kis lakásokban is probléma mentesen tarthatóvá.
FEJ
KOPONYA
Agykoponya: Erőteljes és nyújtott, erős tarkóbub nélkül. A fej legyen arányos, a kutya egészéhez illő. A homlok lapos, ráncoktól mentes és párhuzamos az orrháttal.
Stop: A szemöldök miatt jelentősen kifejezett.
ARCKOPONYA
Orrtükör: Az orrkupola jól fejlett és mindíg fekete.
Fang: Tompa ék alakban végződik. Az orrhát egyenes.
Ajkak: Feketék, feszesek, az állkapcsra simulók, a szájszeglet zárt.
Állkapocs/Fogazat: Erőteljes állcsont és állkapocs. Teljes számú, ollósan záró fogak (42 fog, a fogképlet szerint) jól fejlett, jól záródó tiszta, fehér fogak. Jól fejlett rágó izmok, de a járomcsont nem lehet túlzottan kifejezett, mert zavarja a szakállas fej tégla formájú képét.
Szemek: Középnagyok, oválisak, előre tekintők, sötétek, élénk kifejezésűek, a szemhéjak feszesek.
Fülek: A lógó fülek, V-formájúak, magasan helyezettek, egyformán tartottak. A fülek belső szélei a fejhez simulnak, ha enyhén a halánték felé fordulnak, a párhuzamos ráncok nem terjedhetnek a koponya tetőre.
NYAK:
A jól izmolt nyak, elegánsan ívelt. Harmonikusan illeszkedik a mar felett. Stabilan helyezett, karcsú, nemesen ívelt és a test tömeggel harmonizál. A nyakbőr, ráncok nélkül, feszesen simul.
TÖRZS
Felső vonal: A martól kiindulva, a far felé, enyhén lejtős.
Mar: A felső vonal legmagasabb pontja.
Hát: Erőteljes, rövid és feszes.
Ágyék: Rövid, feszes és mély. A távolság az utolsó bordaív és a csípő közt rövid, hogy a kutya kompakt legyen.
Far: Enyhén ívelt, észrevétlen átmenettel a faroktőig.
Mellkas: Mérsékelten széles, ovális keresztmetszetű, a könyökökig érő. Az előmell a szegycsont révén markánsan fejlett.
Alsó vonal és a has: A lágyék nem túlzottan felhúzott, a mellkas alsó vonalával egy lendületes vonalat alkot.
FAROK:
Természetesen hagyott., cél: a szablya vagy sarló formájú faroktartás.
VÉGTAGOK
MELLSŐ VÉGTAGOK
Általánosan: A mellső végtagok előlről nézve, zömökek, egyenesek és nem szűk állásúak. Az alkarok oldalról nézve egyenesek.
Vállak: A lapocka feszesen illeszkedik a mellkashoz, mindkét oldalon izmokkal jól beágyazott, és a lapockacsúcs a gerinccsigolyák fölé kiemelkedik. Meglehetősen ferde, jól hátra és ferdén illesztett, a vízszinteshez képest kb 50°-os szöget zár be.
Felkar: Jól a törzshöz simuló, erőteljes, izmos, a lapockával kb 95° – 105°-os szöget zár be.
Könyék: Jól simuló, sem kifelé, sem befelé nem fordul.
Alkar: Minden oldalról teljesen egyenes, erősen fejlett és jól izmolt.
Elülső lábtő: Erős, stabil, az alkar struktúrájától lényegesen nem eltérő.
Elülső lábközép: Előlről nézve a talajra merőleges, oldalról nézve enyhén szögellt, erőteljes és kissé ruganyos.
Mellső mancsok: Rövidek, kerekdedek, szorosan zártak, kissé íveltek, (macskamancs), a karmok feketék és rövidek.
HÁTULSÓ VÉGTAGOK
Általánosan: Oldalról nézve ferdén állók, hátulról párhuzamosak, de nem lehet szűken állók.
Combok: Mérsékelten hosszúak, szélesek, erőteljesen izmoltak.
Térd: Nem fordulhat sem kifelé, sem befelé.
Lábszár: Hosszú és erős, inas, – átmenetet képez az erős ugró ízületig.
Ugró ízület: Az ugró ízület (csánk) jól szögellt, erőteljes, stabil, sem befelé, sem kifelé nem dőlhet.
Hátulsó lábközép: Rővid és a talajra merőleges.
Hátulsó mancsok: Rövidek, kissé íveltek, szorosan zártak. A karmok feketék és rövidek.
MOZGÁS:
Rugalmas, elegáns, hajlékony, szabad és térölelő. Az elülső végtagok a lehető leghosszabban előre lendülnek, a hátulsók biztosítják, – a térnyerő és rugalmas mozgáshoz – a szükséges tolóerőt. Az elülső végtagok az egyik oldalon, a hátulsók az ellentétes oldalon egyidőben mozdulnak. A hát, a szalagok és az izületek feszesek.
BŐR:
Az egész testen feszesen simuló.
SZŐRTAKARÓ:
Szőrzet: A szőrzet drótosan kemény és sűrű. A szőrtakaró sűrű aljszőrből és egy nem rövid, de kemény, – a testet jól takaró fedőszőrből áll. A fedőszőr durva, elég hosszú, a szerkezete jól vizsgálható, – nem lompos és nem hullámos. A szőrzet a végtagokon nem teljesen kemény. A homlokon és a füleken rövid. Tipikus ismertető jegye, a fangon lévő nem túl puha szakáll, és a bozontos szemöldök, ami a szemeket enyhén beárnyékolja.
SZÍN:
Tiszta fekete, fekete aljszőrrel.
Só-bors
Fekete-ezüst
Tiszta fehér, fehér aljszőrrel.
A só-bors esetében, tenyészcél az, hogy közepes tónusú, egyenletes eloszlású, jól pigmentált borsozottság párosuljon, a szürke aljszőrrel. Megengedettek a szín eltérések a sötét vasszürkétől az ezüst szürkéig. Minden szín azonban, kifejezetten és aláhúzottan, sötét maszkkal kell együttjárjon, ami harmónikus, nemes színhatástként mutatkozik. Jelentős világos jegyek a fejen, a mellen és a végtagokon, nem kívánatosak.
A fekete-ezüst esetében, a tenyészcél a fekete fedőszőr, fekete aljszőrzettel. Fehér jegyek a szemek felett, a pofákon, a szakállon, a torok tájékán, – a mellen két felezett háromszög, az elülső lábközépen, a mancsokon, a hátulsó végtagok belső oldalán és a végbélnyílás körül lehetnek. A homlok, a nyak és a fülek külső oldala legyen fekete, mint a fedőszőr.
NAGYSÁG ÉS SÚLY
Marmagasság: Kanok és szukák esetében: 30 – 35cm.
Súly: Kanok és szukák cca. 4 – 8kg.
HIBÁK:
Minden eltérést az előző, fenti pontoktól hibának kell tekinteni, és az eltérés fokának megfelelően kell a bírálatban értékelni.
Különös tekintettel:
Nehéz, vagy kerek koponya.
Homlokráncok.
Rövid, hegyes, vagy keskeny fang.
Harapófogó harapás.
Erős, kiálló pofák, vagy pofacsontok.
Világos, túl nagy szemek, vagy kerek szemek.
Mélyen tűzött, vagy túl hosszú, vagy különbözően álló fülek.
Laza torokbőr.
Toka, vagy vékony nyak.
Túl hosszú, felhúzott, vagy puha hát.
Pontyhát.
Csapott far.
Fej irányába hajló farok.
Hosszú mancsok.
Poroszkálás.
Túl rövid, hosszú, puha, hullámos, bozontos, vagy selymes szőrzet.
Barna aljszőr.
A só-bors színűek esetében, a háton angolna csík, vagy fekete nyereg.
A fekete-ezüst esetében, a mellen egymástól nem elég tisztán elhatárolt, háromszög jegyek.
Egy centiméterrel alacsonyabb, vagy magasabb testmagasság.
SÚLYOS HIBÁK
Esetlen, vagy könnyü alkat, rövid, vagy túl hosszú végtagok
Fordított nemi jelleg, pl.kanos szuka.
Kiforduló könyék.
Meredek, vagy dongás hátulsó végtagok.
Túl hosszú lábszár.
Befelé forduló csánk.
Túl rövid hátulsó lábközép.
Fehér, vagy foltos szőrszín a színes fajták közül a fekete és a só-bors egyedeknél.
Túl- vagy alulméretes, – több mint 1 cm-rel magasabb, vagy 2 cm-rel kisebb.