Fajtaleírás

SCHNAUZER

FCI - Nr. 182 (2007. 04. 18.) SCHNAUZER
EREDET: Németország

AZ ÉRVÉNYES ÉS EREDETI STANDARD PUBLIKÁLÁSDÁNAK KELTE: 2007. 03. 06.

ALKALMAZÁS: Õrzõ és kísérõ kutya

FCI CSOPORT:
Fajtacsoport 2 – pinscherek és schnauzerek,molosszerek, svájci havasi kutyák és más fajták
Szekció 1. Pinscherek és schnauzerek
Munka vizsga nélkül

RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
Eredetileg a közép schnauzert Dél-Németországban az istálló körül tartották, különösen a lovak között érezte jól magát. Szorgalmasan kutatta a rágcsálókat, hogy ezeket nyomban megölje, amiért hamarosan a köznyelv a rattler nevet adományozta neki. A német Pinscher-Schnauzer Klub megalakulásakor 1895-ben, mint szálkásszõrû pinschert tartották számon.

ÁLTALÁNOS MEGJELENÉS Középnagy, erõteljes, inkább zömök mint karcsú, drótszõrû.

FONTOS ARÁNYOK Kvadratikus felépítés, amelynél a marmagasság szinte azonos a törzs hosszával. A fej teljes hossza, az orrhegytõl a tarkó búbig, megegyezik a hát hosszának a felével, a martól a faroktõig.

VISELKEDÉS /KARAKTER Tipikus jellemvonása az élénk temperamentum, ami különleges nyugalommal párosul. Kimondottan jóindulatú, játékos és a gazdájához való ragaszkodása szinte közmondásos. Nagyon kedves a gyermekekhez, éber, de mégsem ugatós. Nagyon fejlett érzékszervekkel rendelkezik, okos, képezhetõ, nem ijedõs, kitartó és ellenálló a betegségekkel és az idõjárás viszontagságaival szemben. Ezek az erények kiválóan alkalmassá teszik arra, hogy olyan családi-, õrzõ- és kísérõkutya legyen belõle, mely még munkakutya tulajdonságokkal is rendelkezik.

 

FEJ

KOPONYA
Agykoponya: Erõteljes és nyújtott, erõs tarkóbub nélkül. A fej legyen arányos, a kutya egészéhez  illõ. A homlok lapos, mentes a ráncoktól és párhuzamos az orrháttal. Stop: A szemöldök miatt jelentõsen kifejezett.

ARCKOPONYA
Orrtükör: Az orrkupola jól fejlett, nagy orr nyílásokkal és mindig fekete.
Fang: Tompa ék alakban végzõdik. Az orrhát egyenes.
Ajkak: Feketék, feszesek, az állkapocsra simulók, a szájszeglet zárt.
Állkapocs/Fogazat: Erõteljes az állcsont és az állkapocs. Teljes számú, ollósan záró fogak (42 fog, a fogképlet szerint) jól fejlett, jól záródó tiszta fehér fogak. Jól fejlett rágó izmok, de a járomcsont nem lehet túlzottan kifejezett, mert zavarja a szakállas fej tégla formájú képét.
Szemek: Középnagyok, oválisak, elõre tekintõk, sötétek, élénk kifejezésûek, a szemhéjak feszesek.
Fülek: A lógó fülek V-formájúak, magasan helyezettek, egyformán tartottak. A fülek belsõ szélei a fejhez simulnak, ha enyhén a halánték felé fordulnak, a párhuzamos ráncok nem terjedhetnek a koponya tetõre.

NYAK:
A jól izmolt nyak, elegánsan ívelt. Harmonikusan illeszkedik a mar felett. Stabilan helyezett, karcsú, nemesen ívelt és a test tömeggel harmonizál. A nyakbõr, ráncok nélkül, feszesen simul.

 

TÖRZS

Felsõ vonal: A martól kiindulva, a far felé, enyhén lejtõs.
Mar: A felsõ vonal legmagasabb pontja.
Hát: Erõteljes, rövid és feszes.
Ágyék: Rövid, feszes és mély. A távolság az utolsó bordaív és a csípõ közt rövid, hogy a kutya kompakt legyen.
Far: Enyhén ívelt, észrevétlen átmenettel a faroktõig.
Mellkas: Mérsékelten széles, ovális keresztmetszetû, a könyökökig érõ. Az elõmell a szegycsont révén markánsan fejlett.
Alsó vonal és a has: A lágyék nem túlzottan felhúzott, a mellkas alsó vonalával egy lendületes vonalat alkot.

 

FAROK:

Természetesen hagyott., cél a szablya vagy sarló formájú faroktartás.

 

VÉGTAGOK

MELLSÕ VÉGTAGOK
Általánosan: A mellsõ végtagok elõlrõl nézve, zömökek, egyenesek és nem szûk állásúak. Az alkarok oldalról nézve egyenesek.
Vállak: A lapocka feszesen illeszkedik a mellkashoz, mindkét oldalon izmokkal jól beágyazott, és a lapockacsúcs a gerinccsigolyák fölé kiemelkedik. Meglehetõsen ferde, jól hátra és ferdén illesztett, a vízszinteshez képest kb 50°-os szöget zár be.
Felkar: Jól a törzshöz simuló, erõteljes, izmos, a lapockával kb 95° – 105°-os szöget zár be.
Könyék: Jól simuló, sem kifelé, sem befelé nem fordul.
Alkar: Minden oldalról teljesen egyenes, erõsen fejlett és jól izmolt.
Elülsõ lábtõ: Erõs, stabil, az alkar struktúrájától lényegesen nem eltérõ.
Elülsõ lábközép: Elõlrõl nézve a talajra merõleges, oldalról nézve enyhén szögellt, erõteljes és kissé ruganyos.
Mellsõ mancsok: Rövidek, kerekdedek, szorosan zártak, kissé íveltek, (macskamancs), a karmok feketék és rövidek.

HÁTULSÓ VÉGTAGOK
Általánosan: Oldalról nézve ferdén állók, hátulról párhuzamosak, de nem lehetnek szûken állók.
Combok: Mérsékelten hosszúak, szélesek, erõteljesen izmoltak.
Térd: Nem fordulhat sem kifelé, sem befelé.
Lábszár: Hosszú és erõs, inas, – átmenetet képez az erõs ugró ízületig.
Ugró izület: Az ugró ízület (csánk)jól szögellt, erõteljes, stabil, sem befelé, sem kifelé nem dõlhet.
Hátulsó lábközép: Rövid és a talajra merõleges.
Hátulsó mancsok: Rövidek, kissé íveltek, szorosan zártak. A karmok feketék és rövidek.

MOZGÁS:
Elasztikus, elegáns, hajlékony, szabad és térölelõ. Az elülsõ végtagok a lehetõ leghosszabban elõre lendülnek, a hátulsók biztosítják, – a térnyerõ és rugalmas mozgáshoz – a szükséges tolóerõt. Az elülsõ végtagok  az egyik oldalon, a hátulsók az ellentétes oldalon egyidõben mozdulnak. A hát, a szalagok és az ízületek feszesek.

 

BÕR:

Az egész testen feszesen simuló.

 

SZÕRTAKARÓ

Szõrzet: A szõrzet drótosan kemény és sûrû. A szõrtakaró sûrû aljszõrbõl és egy nem rövid, de kemény, – a testet jól takaró fedõszõrbõl áll. A fedõszõr durva, elég hosszú, a szerkezete jól vizsgálható, – nem lompos és nem hullámos. A szõrzet a végtagokon hozzá illõ, nem teljesen kemény. A homlokon és a füleken rövid. Tipikus ismertetõ jegye, a fangon lévõ nem túl puha szakáll, és a bozontos szemöldök, ami a szemeket enyhén beárnyékolja.

SZÍN:

Tiszta fekete, fekete aljszõrrel.
Só-bors.
A só-bors esetében, az érvényes tenyészcél az, hogy közepes tónusú, egyenletes eloszlású, jól pigmentált borsozottság párosuljon, a szürke aljszõrrel. Megengedettek a szín eltérések a sötét vasszürkétõl az ezüst szürkéig.  Minden szín azonban kifejezetten és aláhúzottan sötét maszkkal kell együtt járjon, ami harmonikus, nemes színhatásként mutatkozik. Jelentõs világos jegyek a fejen, a mellen és a végtagokon, nem kívánatosak.

 

NAGYSÁG ÉS SÚLY

Marmagasság: Kanok és szukák esetében: 45 – 50cm.
Súly: Kanok és szukák cca. 14 – 20kg.

 

HIBÁK:

Minden eltérést az elõzõ, fenti pontoktól hibának kell tekinteni, és az eltérés fokának megfelelõen kell a bírálatban értékelni.

Különös tekintettel: Kicsi, vagy túl rövid fej
Nehéz, vagy kerek koponya.
Homlokráncok.
Rövid, hegyes, vagy keskeny fang.
Harapófogó harapás.
Erõs, kiálló pofák, vagy pofacsontok.
Világos, túl nagy vagy túl kicsi szemek.
Mélyen tûzött, vagy túl hosszú, vagy különbözõen álló fülek.
Laza torokbõr.
Toka, vagy vékony nyak.
Túl hosszú, felhúzott, vagy puha hát.
Pontyhát.
Csapott far.
Fej irányába hajló farok.
Hosszú mancsok.
Poroszkálás.
Túl rövid, túl hosszú, puha, hullámos, bozontos, vagy selymes, fehéres, vagy foltos szõrzet, vagy egyéb színek keveredése.
Barna aljszõr.
A só-bors színûek esetében, a háton angolna csík, vagy fekete nyereg.
Egy centiméterrel alacsonyabb, vagy magasabb testmagasság.

 

SÚLYOS HIBÁK

Esetlen, vagy könnyû alkat, rövid, vagy túl hosszú végtagok.
Fordított nemi jelleg, (pl.kanos szuka).
Kiforduló könyék.
Meredek, vagy dongás hátulsó végtagok.
Befelé forduló csánk.
Túlméretes, vagy alulméretes, –  több mint 1 cm-rel magasabb, vagy 3 cm-rel kisebb.

 

KIZÁRÓ HIBÁK

Félénk, agresszív, rosszindulatú, túlzottan alattomos, ideges  viselkedés.
Mindenfajta torzulás.
Típusnak nem megfelelõ küllem.
Harapás hiba, úgymint elõre harapás, hátra harapás, kereszt harapás.
Durva hibák magában a testfelépítésben, szõrzet- és színhibák.
Alul- vagy túlméretes, 3 cm-t meghaladóan.
Azokat a kutyákat, amelyek fizikai, vagy magatartásbeli rendellenességet mutatnak, azokat ki kell zárni.
Megjegyzés: A kanoknak két jól fejlett herével kell rendelkezniük, amelyek a herezacskóban helyezkednek el.